Nem közismert, viszont tudományos tény, hogy a bőrön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül. Van egy olyan mondás, hogy

"biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni, mintsem magunkra kenni"

Az elfogyasztott táplálék egy része a kiválasztódás során kiürül a szervezetből.
Ezzel szemben nagyon sok anyag, amit a krémekkel és a különböző kozmetikai anyagokkal viszünk fel a bőrünkre, a káros anyagokat olyan molekulaszerkezetben tartalmazza, hogy közvetlenül a véráramba tudnak jutni (megdöbbentő, de nagyon sok kutatás bizonyította ezt a tényt és mégsem történt semmi). Ráadásul ilyen szempontból a bőrnyálkahártya a legaktívabb, hisz itt turbó gyorsasággal szívódik fel minden (lásd a nyelv alá való szívgyógyszerek, lázcsillapítók, görcsoldó kúpok stb.).


A legkockázatosabb vegyületek csoportjai 1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek 2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok 3. Emulgeátorok 4. Szintetikus illatanyagok 5. Tartósítószerek 6. Kőolaj származékok 7. Ftalátok, BPA 8. Fluoridok 9. Szintetikus színezékek 10. Mesterséges fényvédő szerek 11. Egyéb veszélyes összetevők

A legkockázatosabb vegyületek csoportjai

  • Alumínium származékok és alumínium vegyületek
  • Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok
  • Emulgeátorok
  • Szintetikus illatanyagok
  • Tartósítószerek
  • Kőolaj származékok
  • Ftalátok, BPA
  • Fluoridok
  • Szintetikus színezékek
  • Mesterséges fényvédő szerek
  • Egyéb veszélyes összetevők

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

    Miben találhatóak:
  • dezodorokban
  • izzadás gátlókban
  • borotválkozás utáni készítményekben
  • arckrémekben
  • napozószerekben
  • babaápolási készítményekben

A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél hatékonyabb készítményt szeretnénk használni, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az alumíniumot, amely a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja mérgezni akár az egész szervezetet is. Ugyanis az alumínium származékok az egyik legsúlyosabban mérgező vegyületcsoport.

A 70-es évek közepe-vége táján az összes közkonyhán betiltották az alumínium edények és evőeszközök használatát, mert bebizonyosodott, hogy az alumínium erősen reakcióképes anyag. Az ilyen edényben főzött, melegített ételbe alumínium részecskék kerülhetnek és ez hosszú távon mérgezéshez vezet. Befolyásolja a növekedési hormonok működését, fejlődési rendellenességeket okoz, gyengíti az immunrendszert és szabad gyököket képez a szervezetben.

A legveszélyesebben a dezodorok esetében hat, ugyanis megakadályozza a természetes kiválasztást és méregtelenítést azáltal, hogy blokkolja a verejtékmirigyek működését. Minél "huszonnégyórásabb" egy deo, annál garantáltabb a mérgező hatás.

Gyakorlatilag pont a legkényesebb részen - a hónalji és a mellmirigyek közelében - blokkolódnak a természetes méregtelenítő folyamatok, aminek köszönhetően az eltávozni képtelen mérgek a környező mirigyekben rakódnak le, amely kiváló táptalaja lehet bármilyen rákos folyamat kifejlődésének. Érdekes statisztikai adat, hogy az alumíniumos dezodorok elterjedésével egy időben nőtt meg ugrásszerűen az emlőrákosok száma világszerte. Eleinte az emlőrákot a hormonális működések zavarával és a klimaxszal hozták összefüggésbe, és női betegségnek tartották. Ma már sajnos minden negyedik mellrákos beteg férfi, ami cáfolja ezt a tézist. Sajnos amióta a férfiak körében is teret hódított a napi szintű dezodorálás a hatékony marketing jóvoltából - "férfiasan tökéletes", "nem ígéret, bizonyíték", "hódító érzés" - azóta egyre több az emlődaganatosok száma köztük is. Az előrejelzések szerint pár éven belül a női-férfi mellrákos arány kiegyenlítődik.

    Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:
  • Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly
  • Ammonium alum
  • Aluminium Chlorohydrex Pg
  • Aluminium Fluoride
  • Alumina
  • Aluminium Silicate
  • Alumínium Zirkónium - Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok

Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet vagy más néven mosóaktív anyagot kell a gyártónak beletennie. Ezek azok anyagok, amelyektől "tisztának" érezzük magunkat, ugyanis olyan erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy leoldják a bőrfelszíni emulziót.

    Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:
  • habfürdő
  • tusfürdő
  • babafürdető
  • intim mosakodó
  • sampon, hajbalzsam
  • fogkrém
  • arclemosók, sminklemosók

A mosóporok és a samponok mosóaktív anyaga általában ugyanaz az agresszív zsíroldó tenzid: egy szulfát vagy foszfát származék.

Ezek a vegyületek találhatóak meg a kutya- és macskafürdetőkben, az autósamponokban, az ipari zsíroldókban, a mosogatószerekben, a sütő- és grilltisztítókban, a felmosószerekben és a
vécétisztítókban is. Egy sampon és egy folyékony mosó- vagy mosogatószer alap hatóanyagösszetételét tekintve annyiban különbözik egymástól, hogy más a doboza és más az illata.
A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve négy nagyon veszélyes képviselője van:

  • Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
  • Sodium Laureth Sulfate (SLES)
  • Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
  • Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

Az SLS-ről már régóta köztudott, hogy mennyire mérgező és veszélyes vegyület, nem véletlen, hogy az ÁNTSZ-nél nyilvántartott veszélyességi, biztonsági adatlappal is rendelkezik.

Az SLES az SLS alkoholos változata, amely enyhébb hatású, viszont a kísérletek szerint rákkeltő nitrozaminokat képezhet a szervezetben.

Miután a fenti két vegyület veszélyessége a szakmán kívül is nyilvánosságra került, a kozmetikai cégek egy része - félve a tudatos vásárlók okozta forgalomcsökkenéstől - lecserélte a Sulfate tenzideket Ammóniumos változatra, amelyek csak nevükben különböznek, de ártalmasságukat tekintve nem maradnak el szódiumos (nártiumos) társaiktól.

Rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító, mérgező hatásukon kívül a bőrt és a szervezet első számú védelmi vonalát – a bőrfelszíni emulziót - kíméletlenül és maradéktalanul leoldják a bőrről, megfosztva immunrendszerétől. Ezen vegyületek "áldásos" tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz, húzódó érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és a - sajnos már csecsemőkorban is jelentkező - ekcéma.

Alternatívaként a kókuszolajból (Cocamide-, Cocamido-) és pálmaolajból (Palm-) kivont bőrbarát tenzidek használatát javasoljuk. Kivételt képez ez alól a Cocamide MEA/DEA és a Cocamidopropyl Amineoxyde, amelyek növényi tenzidek ugyan, de a kémiai gyártásuk folyamán nitrozaminokkal és -amidokkal szennyeződhetnek, amelyek elősegítik a rák kialakulását.

3. Emulgeátorok

Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót - hétköznapi nevén krémet - alkotnak. Egy krém nem más, mint víznek és zsírnak (olajnak) a keveréke, ami köztudottan nem elegyedik egymással, és még alapos felrázás vagy kevergetés után is egy idő után szétválik. Ezt a víz és a zsírmolekulák között fennálló felületi feszültség okozza. Az emulgeátorok ezt a felületi feszültséget szüntetik meg, és ennek köszönhető, hogy a két nem elegyedő anyag krémmé áll össze.

Hasonló folyamat zajlik le a majonéz készítésénél is, akol a tojás a vizes fázis, az étolaj pedig a zsíros. A tojásban lévő két természetes emulgeátor - a lecitin és a koleszterin – miatt a majonéz krémszerűen összeáll. A főzelékek liszttel (rántás, habarás) történő sűrítése (krémesítése) esetén is emulziót készítünk.

Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között sok a veszélyes vegyület. A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanolamine (TEA) és ennek származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is:

  • TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate
  • TEA-Cocoate
  • TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein
  • TEA-Dodecylbenzenesulfonate
  • TEA-EDTA
  • TEA-Hydroiodide
  • TEA-Lactate

Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrozaminokat képez a szervezetben, bőrirritáló hatású, súlyos vesekárosító, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították.

A DEA (Diethanolamine), TEA (Ttriethanolamine), MEA (Monoethanolamine) mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell, mert károsak. Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt koncentrációban ez mekkora veszélyt jelent. Egyre inkább az a kutatók véleménye, hogy ezeknek a vegyületeknek az esetében nagy a rizikófaktor.

4. Szintetikus illatanyagok

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében. Nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a bizonyos betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, migrén, epilepszia) kialakulásában is.

Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni "parfüm" vagy "fragnance", és - néhány alább részletezett kivétellel - nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül. Hátulütőjük, hogy nem elsősorban a bőrrel érintkezve fejtik ki káros hatásukat, hanem a szagláson keresztül a limbikus rendszerben - azaz az agyban - landolnak a szemnek láthatatlan méretűvé tett kőolajmolekulák, és ott blokkolnak különböző agyi folyamatokat.

Sajnos szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztálkodó-, tisztító- és mosószerben találhatóak illatanyagok, amelyek többnyire szintetikusak. A természetes - aromaterápiára alkalmas, jótékony és gyógyító - illatokat a termékek összetételében apró csillagocskákkal jelölik, és lábjegyzetben közlik, hogy ezek eredeti illatok, és nem szintetikumok.

Valószínű, hogy a szintetikus illatanyagok és aromák nem véletlenül kerültek bele a WWF vérünkben keringő méreganyagokról szóló felmérésébe, a kritikus 103 vegyi anyagba.

Sok illatanyag van, amelyek az évtizedek során kiemelten allergénnek bizonyult. Ezért az Európai Unió 2003 óta megköveteli ezek feltüntetését az összetevők listájában, amennyiben koncentrációjuk meghalad egy bizonyos minimális értéket.

A következő az anyagok - az első 11 -, bizonyultak a legproblémásabbnak:

  • Amyl Cinnamal
  • Cinnamyl Alcohol
  • Citral
  • Eugenol
  • Hydroxycitronellal
  • Isoeugenol
  • Amylcinnamyl Alcohol
  • Cinnamal
  • Coumarin
  • Geraniol
  • Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd

Íme egy történet, amely azt bizonyítja, mennyire a szintetikus anyagok bűvöletében élünk:

  • Felébredsz, kikelsz egy olyan ágyneműből, amit mostál, öblítettél, amelyekben ott van a szintetikus illatanyag, s amióta tudjuk a reklámokból, hogy hetekig illatmegőrző kapszulába zárják az illatokat, azóta még egy hónap múlva is fogod érezni.
  • Jó esetben meztelenül aludtál, rosszabb esetben még egy hálóruha is van rajtad, amit valószínűleg ugyancsak mosol és öblítesz. Kikeltél az ágyból és kimész a WC-re, már a papír is illatosítva van. Ha végeztél, akkor jön a spray, hogy "nehogy büdös legyen a lakásban"vagy "megszóljon a vécéd". Töményen kerül a rákkeltő anyag bele az éterbe.
  • Ha ezen túl vagy, akkor lezuhanyzol, megmosod az arcod. Mivel? Természetesen tusfürdővel vagy szappannal, amelyben megint csak van szintetikus illatanyag.
  • Mivel a tusfürdő vagy szappan tartalmazza a Sodium-Lauryl/Laureth-Sulfate-ot, ami kiszárítja bőrt, ezért be kell kenned magad valamilyen testápolóval, arcod krémmel, amelyben megint van szintetikus illatanyag.
  • Fogat mosol. (szintetikus aromák, íz- és illatanyagok)
  • Ezek után felöltözöl, s magadra veszel olyan ruhát, amit mostál, öblítettél, sőt jobb háztartásokban, már szekrényparfüm is van. (Nem a levendula csokor, hanem a szintetikus szekrény illatosítók.)
  • A férfiak nagy része borotválkozik: preshave, borotvahab, after shave, amely megint mind potenciális illatanyag veszélyforrás.
  • Hajat mostál finom illatos samponnal, majd hajhabot, zselét, lakkot stb. teszel rá, megint mindennek illata van..
  • Magadra fújod az aktuális parfümöt.
  • A nők nagy része sminkel is és a sminkszereknek is van illata.
  • És a nagy készülődésben, főzöl magadnak egy teát az agyonreklámozott filteresből, amelyben szintén szintetikus illat és aroma van. (Vagy megiszol egy 3 az 1-ben instant kávét, amelyben a csábító íz és az illat nem más, mint kőolajaroma.)

Eltelt az első fél-1 óra az életedből és mennyi méreggel kerültél kapcsolatba.
Sőt mindezek után beülsz az autóba, ahol a szintetikus illatosító (a fenyőfa) ott lóg a tükrön:

És még egy gondolat: a drogériákban kapható párszáz forintos aromaolajokat ne keverjük a valódi 100%-os illóolajokkal!

5. Tartósítószerek

Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU szabályozás szerint ugyanis csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll:

(Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol,
Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan).

A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/E321, BHA/E320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról (Glyoxalic Acid), annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító, igen kevesen tudják, hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják. Használják tartósításra a szintetikus karbamidokat is (Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea), amelyekről később még részletesebben is szó lesz. (11. Egyéb veszélyes összetevők)

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat.

Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészedni, avasodni, buggyanni, erjedni – azaz romlani. A szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószermentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és sok esetben hiába tartósítószermentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakció képes: bomlik, oxidálódik, erjed. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak.

Az őstermészet kiváló természetes"tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része.

Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 24 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek szintetikus tartósítószer(eke)t alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak is megfeleljenek.

Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezért álljanak itt azok, amelyek NEM károsak:

  • Benzoic Acid
  • Sorbic Acid
  • Phenoxyethanol
  • Ascorbic acid
  • Tochopheryl Acetate
  • Apple Acid
  • Ascorbyl Palmitate
  • Benzyl Salicylate
  • Benzy Alcohol
  • És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

6. Kőolaj származékok

A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, de most konkrétan azokról beszéljünk, amelyek természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba - legfőképp a krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba.
Mivel a 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a gusztustalan, büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek.

A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

  • eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani folyamatait: a légzést, az anyagcserét és a kiválasztást
  • akadályozzák a bőr méregtelenítését
  • élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt
  • gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a megvastagodott szaruréteg
  • elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását
  • erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok, szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások)
  • nekik és az SLS/SLES-nek köszönhetjük azt a bizonyos "száraz, húzódó, viszkető érzés"-t
  • egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrön, amely megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként tüntetik fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így van, mert a bőr hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától, és az ivással elfogyasztott vízmennyiségtől függ!)
  • kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek, ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a bőrfelszíni emulziót

    Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:

  • Mineral oil: a leggyakrabban használt kőolajból előállított szintetikus zsír. Bőrbe nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését. Petróleum melléktermék, befedi a bőrt, mint a műanyag, eltömi a pórusokat. Gátolja a bőr méreganyag semlegesítő képességét, elősegíti az aknék és más rendellenességek létrejöttét. Lassítja a bőr funkcióit és a sejtfejlődést, ezáltal idő előtti öregedést okoz. Sok termékben használják (a babaolaj 100%-a ásványi olaj!). Az ásványi olaj származékok szennyezettek lehetnek rákkeltő hatású PAH-okkal (Polycyclic Aromatic Hydrocarbonok). A gyártók vazelint használnak, mert ez hihetetlenül olcsó.)
  • Paraffinum Liquidum (az ásványi olaj szebben kifejezve!): A Paraffinum liquidum sterilisatum steril paraffin-olaj, kőolajból előállított, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú (sűrűn folyó) kristálytiszta, íztelen olajszerű folyadék, hosszú szénláncú szénhidrogének keverékéből áll, ami egy nagyon durva bőrkárosító kőolaj származék
  • Paraffin wax vagy Mineral wax: a drága virágviaszokat, a sheavajat és a méhviaszt hivatottak helyettesíteni
  • Vazelin: a petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy zselé állagú szénhidrogén keverék (főként 25 szénatomnál hosszabb szénláncot tartalmazó szénhidrogének keveréke). Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító hatás miatt alkalmazták. Elterjedt vélekedés volt, hogy szinte minden betegségre jótékony hatással van. Később ezen hatások számos területen nem bizonyultak valósnak.
  • Petrolatum: Petróleum bázisú szintetikus zsír, amelyet az iparban kenőanyagként használnak. Kőolaj származék. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.
  • Cera Microcristallina: zsírkomponens, krémalap, szintetikus anyag, kőolaj származék. Nagyobb koncentrációban elzárja a bőr pórusait, gátolja a bőrlégzést. A valódi méhviaszt helyettesítik vele az olcsó kozmetikai készítményekben.
  • Hart-Paraffin: vagy más néven nehéz paraffin, amelyet sűrű kenőcsökhöz, popsikrémekhez, pomádékhoz és hajwaxokhoz használnak
  • Ozokerit: nem más, mint ásványi paraffin, azaz szintén kőolaj származék.
  • Petrol Wax: hajápoló termékekben
  • Ceresin: az ozokeritből desztilláció nélkül, koncentrált kénsavval tisztított paraffin féleség. E névvel a paraffin ama féleségeit jelölik, amelyek a viaszhoz inkább hasonló fizikai sajátsággal birnak. A viasz szurrogátuma; a stearint és viaszt is hamisítják vele. A papir, fa, gipsz bőr, továbbá szövetek impregnálására használják.

    Miben találhatók:

  • dezodorban
  • testápolóban, melyeknek nagy része nem más, mint kőolaj (mineral oil) és víz vegyi anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal (Fragrance) dúsítva. A kőolaj származékokból készült krémek látszólag enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy részét, hosszú távon azonban hatalmas károkat okozhatnak. Pl.: parafin likvid, ami elfedi a glicerin szárító hatását, mert blokkolja a bőr összes természetes funkcióját.
  • gyógyszertári krémekben krémalapként
  • popsikrémben pl.: vaselinum flav
  • naptejben, amelyeknek nem csak krémalapot szolgáltat, hanem a vízállóság is a kőolajnak köszönhető•?fényvédőben krémalapként, és a vízállóság biztosítására
  • arckrémben:
  • babaolajokban, amelyeknek zöme színtiszta kőolaj némi szintetikus illatanyaggal és színezékkel - a víztaszító hatás miatt alkalmazzák a popsikenőcsökben is
  • gyerekkrémekben: mivel eltömití pórusokat, irritáló hatású, elősegíti az ekcéma kialakulását
  • kéz és lábápoló krémben a "puhító hatás" miatt: Roncsolja a bőrt, eltömíti a pórusokat, gyulladásokat idézhet elő a hosszú távú használata. A száraz, érzékeny bőrt pillanatnyilag enyhíti, de hosszú távon tönkre teszi
  • gyantázás utáni olajokban és nyugtató balzsamokban, amit némely kozmetikus használ, elősegíti a szőrszálak "benövését".
  • ajakírban: ozokerit, petrolatum, synthetic beeswax, amelyeknek a "rúzsállag" köszönhető
  • napozás utáni krémekben, balzsamokban
  • hajápoló készítményekben: waxokban, hajvégápolókban, balzsamokban: előidézhetik a hajhullást, a korpásodást és a fejbőrekcémát.

7. Ftalátok, BPA

A ftalátok olyan vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok, PVCeszközök lágyítására alkalmaznak, tehát műanyag termékekben találkozhatunk velük. De ezek az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok megtalálhatóak kozmetikai termékekben, például haj- és körömlakkokban valamint parfümökben is.
A lágyító adalékanyagok közül a legkockázatosabbnak számító dibutil-ftalátok (DBP) illetve a tributil-ón vegyületek (TBT) nem véletlenül kerültek az EU tiltó listájára.

    A legtöbb kozmetikum összetevőként nem tartalmaz ftálsavat, csak a tégelyük, ugyanis a ftálsav egy olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett arra a bizonyos 103 mérgező vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik legszélesebb körű európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról. (Mi kering a vérünkben?) A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben ftalátokkal lágyítanak, hiszen
  • egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik,
  • másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe.

    Milyen hatásra tudnak a ftálsavak kioldódni a műanyagból?

  • enyhe savhatásra: Majdnem minden kozmetikum helytelenül PH 5.5–re van beállítva, tehát enyhén savasra. Ezzel szemben a bőr PH-ja 6 és 7 között van, nem pedig 5.5, ami az egészséges bőr legeslegalsó határértéke. Ne feledjük, hogy a szénsav is egy enyhe sav, amely a buborékos ásványvizek és a szénsavas üdítők esetén ugyanúgy kioldja a flakonból ezeket a káros anyagokat.
  • enyhe lúghatásra: A különböző tenzides termékek pH-ja általában enyhén lúgos, ami már veszélyt jelent a kioldódás szempontjából. Az olcsó kínai játékokból például már a baba nyála (ami szintén enyhén lúgos) is kioldja a ftálsavat és a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe juttatja. (Nem véletlen, hogy az Európai Unióban előállított játékokban már betiltották bizonyos ftalátok használatát).
  • enyhe hő hatására (30 fok fölött), azaz testhőmérséklet vagy napsütés hatására: Csupán azzal,hogy kozmetikumainkat bent tartjuk a 30 fokos fürdőszobában, már enyhe hőhatásának tesszük ki a flakont. A nyári kozmetikai szerek ide-oda hurcolásáról már nem is beszélve. Mivel a bőrön át kétszer annyi káros anyag szívódik fel, mint az emésztőrendszerükön, tápcsatornánkon keresztül, a tégelyekből könnyedén kozmetikumainkba oldódó ftalátok komoly veszélyt jelentenek egészségünkre.

Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását a gyerekjátékokban azok egészségkárosító, rákkeltő hatása miatt, a kozmetikai csomagolóeszközökből kioldódó ftalátokról mintha elfelejtkeztek volna.

Miben találhatók ftalátok?
A ftalátok ma is megtalálhatóak számos, mindennapokban használt termékben:

  • PVC padlóban
  • mosóporban
  • testápoló szerekben (krémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok, hajspray-k, formázó zselék)
  • műanyag használati tárgyakban (gyerekjátékokban! is)
  • élelmiszereinkben (műanyag csomagolásuk van!)
  • ásványvizes palackokban, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek
    A ftalátok hatásai:
  • a hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony nemi hormonok szintjéért okolhatók
  • károsíthatják az immun- és idegrendszert
  • az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét növelik
  • elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak)
  • veseroncsoló hatásúak
  • szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak - a kutatások szerint elsősorban fiúgyerekekben
  • rontják a nemzőképességet
  • már anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyermekeinkre is hatással van

Hogyan állapítsuk meg, hogy ftalátmentes-e a termékünk?

Általában a termékek címkéjén nem szerepelnek a ftalátok az összetevők listáján.
A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget: ezeket a csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára vagy újrahasználhatóságára utaló háromszögben kell keresnünk: ez a ftalátok esetében a PVC vagy V jelzés, illetve a 3-as szám.
Jó tanács: Csak 2-es vagy 7-es számmal jelölt műanyagot vegyünk. A 2-es a legveszélytelenebb.

Végül nézzük, melyek azok a ftalátok, amelyek nem a műanyagokból oldódnak ki, hanem a különböző kozmetikumok direkt alkotó részei:

  • Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben) - máj- és ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatása van
  • Diethyl Phtalat (napvédő szerekben) - súlyos idegméreg, szintén ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
  • Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)
  • Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító) - súlyosan mérgező

Hasonló veszélyforrást jelent a BPA (Biszfenol) is, amely szintén a műanyag csomagolókból és flakonokból oldódik ki. Az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról kutatások folynak a Yale egyetemen.

8. Fluoridok

A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos, mert ugye "fogorvosunk is ezt ajánlja". A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a szuvasodástól.
Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi! Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot? Hol fog fölszívódni a fluorid?

Egyáltalán mi is az a fluorid?
A fluorid a legerősebb mérgek egyike: Sok növényvédő szer tartalmaz fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület.

Legfontosabb káros hatásai a következők:

  • Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél.
  • Több, mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük találhatók a DNS-ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerületátvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Azok a molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
  • Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nemkívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén elem.
  • Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
  • Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
  • Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott, komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá is csökkenhet.
  • Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus - ezen keresztül biológiai óránk - egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a melatonintermelés.

Hol használják ma a fluort?

  • A félvezető iparban és az új nanotechnológiánál a fluor plazmát maratásra
  • Egyes eljárások a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget)
  • Fluorozott polimerek, mint tapadásgátló bevonatok, pl. teflon
  • A hűtőgépek a freonokat, mint hőszállító közeget. A freonok az ózon ellenségei és ezért mind kevésbé használják. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.
  • Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogpasztákban, mint fogszuvasodást gátló szer.
  • Nagy adagban a nátrium-fluoridot, mint rovarirtót
  • A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.

A fluor hatása az élővilágra

Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalommentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmus zavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.

A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton=FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos.
Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk - bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).

9. Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerhetjük föl, hogy a terméken a következőt látjuk: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.

    Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:
  • C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) - sárga
  • C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) - sárga
  • C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) - sárga
  • C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) - sárga
  • C.I.42053 (FDC Green 3) - zöld
  • C.I.42090 (Acid Green 9) - zöld
  • C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) - lila. Előszeretettel színeznek vele levendula illatú termékeket.
  • C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) - piros
  • C.I.50325 (Acid Violett 50) - lila. Mérgező fenol származék.
  • C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) - lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
  • C.I.74260 (Pigment Green 7) - zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
  • C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) - fehér. Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben fordul elő.

A "mitsem érő" kozmetikumok eladhatóságát a színnel és az illattal növelik. Sajnos a nők nagy többsége még manapság is úgy választ kozmetikumot, hogy vagy a reklámokra hallgat, vagy pedig bemegy a drogériába, és ha megtetszik a termék színe és csomagolása, akkor leveszi a polcról, és megszagolja. Ha jó az illata, akkor a termék a kosárban landol.
Van olyan eset is, hogy a színnel a benne lévő állítólagos hatóanyag mennyiségét próbálják vizuálisan hihetővé tenni. Az A-vitamin tartalmat sárga szintetikus festékekkel teszik hihetővé, a levendula tartalmat lilával, az uborka, avokádó vagy aloé tartalmat pedig zölddel. Pedig minderre nem lenne szükség, ha valóban benne lenne a termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat.
A babatermékeket sokszor a halványkék és a halványrózsaszín színnel teszik "babaszínűvé", amely a megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a vásárlóból.
A higiénés és arcápoló kozmetikumokon kívül a dekor kozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb töménységben a káros színezékeket. A divat sajnos újabb és újabb színtrendekkel ösztönzi a vegyészeket újabb és újabb színkombinációk megalkotására. Az új szintetikus színkombinációk legtöbbször tesztelés nélkül kerülnek bele a sminktemékekbe, és csak évekkel később kerül napvilágra a bőrrákot, a nehézfém-mérgezést, az allergiát és egyéb súlyos bőrelváltozásokat ösztönző hatásuk.
Sajnos aki lépést akar tartani a sminktrendekkel, az nem kerülheti el a káros színezékek szervezetbe való jutását.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy mekkora bőrkárosodást tud okozni még a legkevésbé ártalmas szintetikus színezék is, ha napsugárzás éri. A szintetikus vegyületek nagy része ugyanis UV sugárzás hatására reakcióba léphet bármilyen más vegyülettel, amelyekkel a legváltozatosabb kémiai kombinációkat létrehozva mérgezhetik a szervezetünket.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szintetikus hajfestékeket sem. Nincs egészségre ártalmatlan kémiai hajfesték! Nem a hajfestékekben lévő ammónia a legkárosabb, hanem a bennük lévő színezék. Minél sötétebb a hajfesték árnyalata, annál több méreganyagot juttattunk be a fejbőrünkön át a szervezetbe. Ugyanis a színek sötétségéért és mélységéért egy parafenilén-diamin (PPD) nevű szintetikus anyag a felelős, amely mennyisége a termékben egyenesen arányosan nő a hajszín sötétségével, ami azt jelenti, hogy nem a szőke hajfestés a legkárosabb, hanem a fekete. A szőkítés "csak"a haj szerkezetét teszi tönkre, a fekete viszont az agy szerkezetét is.
Ugyanez a vegyület fordul elő a tartós szempillafestékekben, a szempillaspirálok és fekete szemceruzák többségében is, amely esetben nem csak a súlyosan mérgező, hanem az irritáló, nyálkahártya- és szemkárosító hatása is érvényesül.

Mindezek ellenére nem kell, hogy gyanús legyen minden, ami színes, mert a természet rengeteg bőrbarát alternatívát is kínál organikus színezékekből, amelyek még akár a termék hatékonyságát is növelhetik - igaz, hogy drágábbak sokkal, mint szintetikus társaik, de az egészségünk megér ennyit.
Ilyen hasznos színezőanyagaink a klorofill (zöld), a cékla (piros-bordó), a meggy (piros), a sárgarépa (sárga-narancs), az algák (kék-zöld), az indigó (kék-fekete), a henna (barna-vörös), a dióolaj (bronz-barna), az azulén, amely a kamilla és a cickafarkfű fő hatóanyaga (kék-zöld), a körömvirág (sárga), a feketeribiszke (kékeslila), a málna (piros), a bodzabogyó (piros-bordókékesvörös), a spenót (zöld), stb.

10. Mesterséges fényvédő szerek

A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai és a biológiai fényvédőket. Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket.

Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink nagy része – annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő - UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára. Bebizonyosodott, hogy több fényvédőszerünk tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint például:

  • 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
  • Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
  • Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
  • Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
  • Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)right © 2006-2009
  • 3-Benzylidencamphor

A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották. A szomorú tény az, hogy ezek a vegyületek már nem csak a napozószerekben, hanem a napi használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők, szappanok, samponok, testápolók) és a babatermékekben is megjelentek, alkalmazásukat a káros UV sugárzással alátámasztandó.

Jogos a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre?
Az UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a terméket magát védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban tárolt anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára. A gyártónak az eladhatóság a fontos, és nem a mi egészségünk.
A probléma az, hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok némelyike allergén, néhány esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják a hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az anyatejből is.
Mivel a kémiai fényszűrők az egyik legkockázatosabb vegyületcsoport, kerüljük el azoknak a termékeknek a használatát, amelyek tartalmazzák őket. Helyettük használjunk olyan napvédő szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak.

11. Egyéb veszélyes összetevők

  • Propylene glycol (PG), amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte minden kozmetikumban megtalálható. Gyakorlatilag olyan, mint a fagyálló, és a drága butylene glycol helyett alkalmazzák a termékekben.
  • Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA), amelyek szintetikus antioxidánsok, öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák őket. És ami megdöbbentő, hogy ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák!. Az élelmiszeripar káros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza őket.
  • Silica vagy más néven kovaföld amely csak belélegezve veszélyes (ennek köszönhetjük a 'szilikózis' kifejezést), mert tüdőrákot okoz. Tehát pont ezért a hintőporokban (főleg babahintőporokban) és a púderekben való alkalmazása veszélyes. Egyébként ez az anyag egy finom tapintású púderszerű porcelánföld. A tévhittel ellentétben a szilikonhoz semmi köze nincs.
  • Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként. Előszeretettel alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő dioxint, anilint és furánt tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében,amelyről itt olvashatsz.
  • Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettő szintetikus karbamid, amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok bionak mondott és úgynevezett "prémiumtermékben" is megtalálható.